Mezőgazdaság és vidékfejlesztés

Siker az EU-ba importált hamisított méz elleni küzdelemben

Siker az EU-ba importált hamisított méz elleni küzdelemben

2016. 02. 12.

Erdős Norbert hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottsághoz már számos kifogás érkezett olyan, a piacon található termékre, amely címkéjén ugyan az szerepel, hogy „méz”, azonban nem felel meg a mézről szóló irányelv előírásainak. „A Bizottság által 2015 decemberében közzétett előzetes eredmények szerint a meg nem felelések elsősorban a növényi eredetre vonatkozó nyilatkozatokkal és a cukorral történő hamisítással álltak összefüggésben. Ez teljes mértékben alátámasztja a gyanúm, hogy a „lóhúsbotrányhoz” hasonló csalássorozat zajlik az európai mézpiacon” – tette hozzá a fideszes politikus.
 
A néppárti képviselő hangsúlyozta, hogy az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága márciusi ülésén napirendre veszi a mézhamisítási botrány ügyét. „Külön öröm számomra, hogy Vytenis Andriukaitis egészségügyi biztos a vitán személyesen vesz majd részt” – tette hozzá Erdős Norbert. A parlamenti szakbizottság az európai bizottsági ellenőrzés nyári eredményeit szintén megvitatja majd.
 
Mészáros László figyelmeztetett: ez a nemkívánatos gyakorlat hosszú távon az EU-ban előállított méz visszaszorulását eredményezheti a belső piacon. „Ma még versenyképes méhészeti gazdaságok mehetnek tönkre, magyar és európai emberek veszíthetik el a megélhetésüket, amely bekövetkeztét meg kell akadályoznunk” – tette hozzá a maga is méhészként dolgozó szakember.
 
Erdős Norbert szerint a lehető leghamarabb útját kell állnunk a mézhamisításnak, amely egyrészt a fogyasztók súlyos becsapását eredményezi, másrészt élelmiszer-biztonsági kockázatokkal is jár, ugyanis nem lehet tudni, esetleg milyen szennyeződés került bele az importált ipari mézbe. „Ezért továbbra is kérem a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló uniós rendelet felülvizsgálatát. A kevert mézekre alkalmazandó, valójában semmitmondó „EU-s és EU-n kívüli mézek keveréke” felirat helyett a csomagolás címkéjén azt kellene feltüntetni, hogy a végtermékben felhasznált EU-n kívüli méz melyik harmadik országból származik, továbbá azt, hogy a kiszerelt termékben ez a tétel pontosan hány százalékos arányban van jelen” – tette hozzá a fideszes politikus.
 
Mészáros László szerint Magyarországon már lényegében kiszűrték a hamisítványokat. Az országos főállatorvos december 7-én egy határozatban a harmadik országból származó méztételek hatósági ellenőrzésének megszervezése érdekében december 7-étől adatszolgáltatási kötelezettséget rendelt el. „Ezen felül a NÉBIH azonnali hatállyal elrendelte a mézhamisítás gyanújában érintett, nem fogyasztói minőségű termékek forgalomból történő kivonását, amelyre annak rendje és módja szerint sor is került. A január 19-én létrejött NÉBIH-OMME együttműködési megállapodás pedig egészen új lehetőséget biztosít a hatóság és a civil társadalmi szervezet jövőbeni közös munkájához”. Az egyesület elnöke jelentős eredményeket vár ettől az együttműködéstől a magyar méz minőségének, a méhészeti szakágazatnak, és nem utolsó sorban a fogyasztók érdekeinek védelmére tekintettel. A magyar fogyasztó ma már egészséges, a címkén feltüntetett összetevőkkel összhangban álló mézekhez juthat hozzá. „Ennek ellenére javaslom, hogy a fogyasztók minden esetben alaposan vizsgálják meg a címkén szereplő adatokat és elsősorban biztonságos és tiszta magyar mézet vásároljanak az áruházi polcokról. A fogyasztóknak az ország bármely pontján lehetősége van a kiváló minőségű magyar termelői mézek vásárlására is” – emelte ki Mészáros László.